Légtechnikai rendszerek

Ma már szigorúan szabályozzák a szükséges levegő cseréjét munkahelyeken, sportlétesítményekben, középületekben, szórakozóhelyeken, öltözőkben. Azonban egyre gyakrabban felmerül az igény magánlakások, házak mesterséges szellőztetésére is.

Ez utóbbi fokozottan igaz a passzív házakra, vagy például a mennyezethűtéssel ellátott házakra, ezekben ugyanis elengedhetetlen a gépi szellőztetés. Az energiahatékonyság érdekében ma már a legtöbb esetben nemcsak sima szellőztetésről beszélünk, hanem hővisszanyerő közbeiktatásával létrehozott légcserére, hogy a már felfűtött vagy lehűtött levegőt, illetve az erre felhasznált energiát újra értékessé tegyük.

Az Enerway Kft. nagy tapasztalattal rendelkezik ilyen rendszerek terén, saját tervezésű levegőztető rendszereink  országszerte megtalálhatók, szórakozóhelyeken, vagy ipari létesítményekben.

A légtechnika célja:

A beltéri levegő állapotával szemben a helyiség rendeltetésétől függően egészen különböző elvárásokat támaszthatunk. Míg egyes helyiségekben esetleg csak friss levegő utánpótlásra van szükség, más esetben például a levegő hő és nedvesség tartalmának kezelése is igényként merül fel. A légtechnikai rendszerek célja, hogy a megfelelő mennyiségű és legideálisabb állapotú levegőt juttassuk el az épület megfelelő részeire, valamint természetesen az elhasznált levegőt is elvezessük az adott helyekről. Számos technológiai megoldással szolgálhatunk az épület paramétereitől, illetve annak szellőztetési igényeitől függően. 

Miért kell szellőztetni?

A szellőztetés az épületben tartózkodók számára és az épületnek egyaránt fontos. A bent tartózkodó emberek és élőlények számára a friss, oxigéndús levegő és az elhasznált levegő elszívása létfontosságú egészségügyi szempont. A nedves, áporodott levegő csökkenti a koncentrációt, illetve, ami még fontosabb: különböző betegségeket okozhat. Gombásodáshoz, penészesedéshez vezet, amely az építmény szerkezetét is károsíthatja, ezért mindenképpen meg kell szabadulni az elhasznált, párás levegőtől. Legkézenfekvőbb, ugyanakkor fáradságos módszer az ablakok és ajtók kinyitása, és az épület teljes átszellőztetése. Ez azonban kevéssé gazdaságos megoldásnak tekinthető, mivel a nyílászárók nyitásával kiengedjük a megtermelt meleget, azaz az utcát „fűtjük”. Egy kontrollált szellőztetéssel csökkenthetjük, illetve el is kerülhetjük ezt a pazarlást úgy, hogy a  szükséges mennyiségű és minőségű levegőt szívjuk el, illetve juttatjuk be a friss levegőt pont ott ahol szükség van rá. Valamint számos hasznos funkció létezik még, amellyel kellemes komfortot teremthetünk az épületünkben. Például különböző szűrők beépítésével elkerülhetjük, hogy az épületbe különböző szennyező anyagok jussanak. Különböző eszközökkel előfűthetjük, illetve hűthetjük a beérkező friss levegőnket, ezáltal kellemes beltéri hőmérsékletet teremtve. Léteznek olyan központi egységek is, amelyek segítségével visszanyerhetjük a kidobott levegő hőenergiáját és ezzel úgy szellőztetünk, hogy közben mégis benntartjuk a meleget például az otthonunkban. Ezek az ún. hővisszanyerős szellőztető berendezések.

A légtechnika közelebbről:

Légcsatorna

A levegő helyiségekbe történő szállítására, illetve a helyiségekből való elvezetésére szolgál. A teljes légtechnikai rendszer jelentős részét a légcsatorna teszi ki, mind műszaki, mind költség tekintetében, ezért oda kell figyelni a tervezés és a kivitelezés során. Anyagát tekintve sem mindegy milyet választunk, kiválasztásnál a megfelelő légtömörség és hangcsillapítás igényét, és persze a szakszerű szerelhetőséget mind figyelembe kell venni. Mint minden rendszer, a légcsatorna hálózat is különböző elemekből tevődik össze, mint például: csövek, elágazások, könyökök, szűkítők, szabályzók, hangcsillapítók, stb. Szerkezeti kialakítás tekintetében a rendszer lehet:

a.) Osztó-gyűjtős rendszer

b.) Gerincvezetékes rendszer

Levegő mozgatása:

A levegő mozgatására alapvetően két módszer létezik: a természetes szellőztetés, azaz az ablakokon, kürtőkön, aknákon keresztül a levegő természetes áramlása, és a mesterséges szellőztetés, azaz a gép által kontrollált mód, amely egy elektromos motor által hajtott ventilátor segítségével történik. Ventilátor mozgatja a levegőt a légcsatorna rendszerben. Mivel elektromos energiát használnak fel, valamint általában ezek a ventilátorok egész évben üzemelnek, akár folyamatosan akár szakaszosan, fogyasztásuk nem elhanyagolható, azaz üzemeltetésük számottevő költségbe kerül. Emiatt már a rendszer tervezésénél oda kell figyelni a megfelelő ventilátor kiválasztására a megfelelő teljesítmény, illetve az energiahatékonyság tekintetében. A lehető legkisebb rendszer ellenállásra kell törekedni, mivel minél nagyobb a légcsatorna ellenállása, annál több energia szükséges a levegő megmozgatásához.

Légmennyiség:

A ventilátorok által szállított levegő mennyisége meghatározott időegység alatt. A szállított levegő mennyiségét m3/h-ban határozzuk meg. Általában az épületek, helyiségek mérete és funkciója határozza meg, hogy mennyi levegőt kell megmozgatnunk. Megfelelően ki lehet számolni, hogy mennyi levegőre van szükség az adott igény teljesítésére, ezzel elkerüljük a légtechnikai rendszerünk túl, vagy épp alul méretezését. Egyik eset sem célszerű, mivel ha túl sok levegőt mozgatunk meg, akkor huzat hatás léphet fel, valamint feleslegesen nagy ventilátor kerül beépítésre. Ha viszont kevés levegőt kalkulálunk, akkor nem teljesülnek a beépítés okaként támasztott elvárások, azaz a rossz minőségű levegő bennmarad az épületben.

Beszabályozás:

A rendszer megfelelő tervezése és kiépítése után a következő lépés a rendszer beszabályozása. Ez is egy igen fontos fázis, és nem hagyható ki az optimális működés eléréséhez. A beszabályozás első lépése, hogy megmérjük, mit tud nyújtani valójában a kialakított rendszer. Mivel a légcsatorna rendszer nem azonos hosszúságú és méretű ágakból tevődik össze, minden szakaszhoz más ellenállás párosul, valamelyik kisebb, valamelyik nagyon ellenállású. A levegő arra irányul, amerre könnyebben utat talál, ezért az fordulhat elő, hogy egyes helyiségekben több, míg más helyiségekben akár egyáltalán nincs légáram. A mérés után következik a beszabályozási szakasz, amely során beállítjuk a tervezőasztal mellett kiszámolt értékeket. Minden egyes helyiségben a megfelelő mennyiségű levegő kell, hogy áramoljon. (Ebben az esetben még a ventilátorok is hozzáigazíthatóak a rendszerhez).

Szűrők:

A körülöttünk lévő levegő különféle szennyező anyagokkal van tele. Szennyező anyag a por, a füst, a pára, gőzök, aeroszolok, természetes és mesterséges anyagok, stb. Különböző osztályú szűrők rendszerbe való beépítésével lecsökkenhetjük ezen anyagok bejutási arányát. A szennyező anyagok méretben és tulajdonságban is eltérnek egymástól, ezért egyféle szűrővel sajnos nem tudjuk elvégezni a feladatot, különböző osztályozású szűrőket kell használnunk. Többek között léteznek pollenszűrők, porszűrők, zsírszűrők, szénszűrők (szagok ellen). A levegő szennyezettsége az épület elhelyezkedésétől nagyban függ, ezért a szűrők élettartama eltérhet. A szűrők tisztasága viszont nagyon fontos, emiatt bizonyos időközönként ajánlott ellenőrizni, és tisztítani, szükség esetén cserélni őket.

Légfűtő és léghűtő funkciók:

A szellőző levegő fűtésére és hűtésére számos megoldás létezik. Különböző hőcserélő fajtákból választhatunk, amelyek hőforrása lehet elektromos, fűtő- hűtővíz vagy talajhő. Azt meg kell említenünk, hogy a levegő hőkezelése nem a leggazdaságosabb megoldás, melynek oka a levegő hőszállító képességének alacsony szintjéből, és az ebből következő nagy mennyiségű levegőszállítási többlet energia igényből adódik. Ebből következik, hogy a szellőző rendszer fűtési, illetve hűtési igénye csak a levegő temperálására (környezeti hőmérsékletre történő állítása) korlátozódik. Ezáltal az épület hőveszteségét és nyereségét mindenképp a fűtő- illetve hűtőrendszernek kell fedeznie.

Légcsatorna hálózat légtömörsége:

A tömítetlen légcsatorna veszteséges, illetve zajos is lehet. A csatorna rendszerben kisebb-nagyobb rések maradhatnak, a rögzítési eljárások, a szerelés, illetve maguk az elemek rossz kapcsolódása következtében. Ezekre a hibákat minimalizálhatjuk megfelelő anyag és szigetelőanyag használatával.

Szigetelés:

A szállított levegő és a beltéri levegő hőmérséklete között jelentős különbség adódhat, és a levegőben lévő nedvesség könnyen kicsapódhat ezen szakaszok fémcsatorna falán. Ezért, hogy ez ne okozzon problémát az adott szakaszokat ún. zárt cellás hőszigeteléssel látjuk el, ez a szigetelés segít lecsökkenteni az adott szakasz hőveszteségét is, így a művelet kétszeresen megtérülhet.

Karbantartás:

Ezen rendszerek minimális karbantartással elüzemelnek. A legfontosabb, hogy a szűrőbetétek és a légrácsok megfelelően tiszták legyenek a szabad légáramlás érdekében. Ezért ajánljuk a 3 havonta történő ellenőrzést. A környezet szennyezettségétől függően a szűrőket minimum 6, de legfeljebb 12 hónap után javasoljuk cserélni. A külső légrácsokat is évente egyszer ellenőrizni kell, eltömődés esetén egyszerűen kitakaríthatóak egy kefe segítségével. Hosszú távon természetesen elkerülhetetlen, hogy a teljes légcsatornát ki kelljen tisztíttatni, erre különböző megfelelő eszközök és eljárások léteznek.