Adódik a kérdés: hogyan lehet a kinti hidegebb levegőből az otthonunkat fűteni úgy, hogy a hőmérséklet-különbség akár 30-32°C is lehet a külső (-10°C) és az elérni kívánt benti (22°C) hőmérséklet között?
Egy hagyományos 3 kW-os olajradiátor 3 kW villamos energiát használ óránként, míg egy modern fűtő klíma 0,6-0,7 kW-ot használ és 3 kW hőt termel.
A fűtő klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami azt jelenti, hogy hőt von el a levegőből, és átadja azt egy másik térben található levegőnek.
Egy kis fizika
- A természetes hőátadás mindig a melegebb közeg (ilyen közeg a levegő, a víz, a gáz) felől a hidegebb felé áramlik, azaz a meleg közeg mindig hőt ad át a hidegebbnek, melegítve azt. Ez minden hőmérséklet-különbség esetén igaz: a jégkocka nemcsak a 30°C-os melegben fog elolvadni, hanem a 2°C-os téli hidegben is, csak sokkal lassabban.
- Minden abszolút nulla foknál (-273 °C = 0 Kelvin) melegebb test belső energiával rendelkezik, amit képes leadni a nála hidegebb közegnek hő formájában. Ezekből a fizikai alapfeltevésekből jól láthatjuk, hogy a -10°C-os kinti hőmérsékletből a hőszivattyú képes energiát kinyerni, és ezzel meleget biztosítani az otthonunknak.
- Térfogatváltozáskor a gázok hőt vonnak el vagy adnak le környezetüknek. Ha csökkentjük a gázok térfogatát (összenyomjuk őket) akkor a hőt adnak le (felmelegszenek), térfogatnövekedés estén pedig hőt vonnak el a környezetükből (lehűlnek).
A működés kulcsa, hogy a kültéri egység hűtőközege mindig a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten párolog el. Az optimális hőmérsékletkülönbség 5 Kelvin fok, ami azt jelenti, hogy a párolgás után a hűtőközeg 5 fokkal felmelegszik és túlmelegszik. Ennek következtében a hőszivattyú folyamatosan hőt vonhat el a környezetből. A kompresszor megemeli ennek a hőnek a nyomását és hőmérsékletét, mielőtt a belső egységbe szállítja, ahol eloszlik. A kompresszor elektromos motorral rendelkezik, amelynek hője hőnyereségként a rendszerbe kerül, ami a fogyasztás csökkenését eredményezi. Ennek eredményeképpen bármelyik hőszivattyús légkondicionáló inkább fűthet, mint hűthet.
Nem minden légkondicionáló használható folyamatos fűtésre!
Egy hagyományos hűtő-fűtő klímaberendezés fűtési teljesítménye 0 - -10°C fok alatt drasztikusan lecsökken, és nem képes megfelelő fűtési teljesítményt nyújtani. Ennek oka, hogy nem a kompresszor szerkezeti elemeihez lett tervezve, és a hőcserélők nem megfelelően lettek arányosítva. Egy mai modern inverteres klíma akkor is, ha a külső hőmérséklet -20-25 fok, megbízhatóan tud fűteni.
Melyik jobb légkondicionálóval vagy gázzal fűteni?
Természetesen egy meglévő, korszerű, jól működő fűtési rendszer lecserélése fűtőklímára nem feltétlenül tartozik a gyorsan megtérülő beruházások közé. Ha azonban hűteni is kell a lakást vagy akár egy irodát, akkor már lehet, hogy költséghatékonyabb beruházni egy inverteres klímaberendezésbe, amely a hűtés mellett egyben jó fűtést is tud biztosítani. Személyes tapasztalataink alapján egy átlagos, hagyományos gázkazánnal fűtött családi ház költségeihez képest, akár 20-40%-os energiaköltséget is megtakaríthat az, aki a fűtési szezon jelentős részében légfűtéssel helyettesíti a hagyományos szigetelés mellett.
Ha új épületet épít, felújít, akkor a hőszivattyús klíma is járható út lehet. A telepítés költsége akár kisebb is lehet, mint egy hagyományos fűtési rendszeré.. A fűtés mellett a klímaberendezés a hűtés problémáját is megoldja, és rendkívül költséghatékony, így akár rövid távon megtérülő befektetés is lehet.