Klímás hűtés - fűtés

A XX. század vívmányainak köszönhetően manapság már rengeteg kényelmi eszközzel rendelkezhetünk. Nincs ez másként a hőmérséklet-szabályozás területén sem. Míg korábban a fűtés/hűtés problémáit körülményesen, több készülékkel oldottuk meg, ma ezt egyetlen eszközzel is kontrollálni tudjuk. Cégünk, az Enerway Kft. specifikus, innovatív megoldásokat kínál lakások, családi házak, ipari létesítmények, irodaházak fűtésére és hűtésére

Milyen típusú klímaberendezéseket szerezhetünk be, miért jó klímával fűteni?

Split klíma:

Az utóbbi évek nyertese a klímapiacon egyértelműen a split klíma. A jelenleg kapható split klímák mindegyikével lehet fűteni és hűteni is. A vele szemben hátrányba kerülő mobil klímához képest a split klíma a legfontosabb tényezőket megvizsgálva előnyösebb, és jobb beruházást jelent a vevők számára. Egyik legfontosabb előnye a zajszint minimalizálása. Ez a típus nevéből (osztott klíma) is adódóan két részből áll, egy kültéri, illetve egy beltéri egységből. A két részt általában egy szigetelt rézcső köti össze, mely a hűtőközeget szállítja. A technológia lényege, hogy a klímát használva a berendezések kellemetlen részeivel nem kerülünk kapcsolatba, mivel azok teljes mértékben a klimatizálni kívánt helyiségeken kívül kapnak helyet. Eme szempontokat figyelembe véve a kültéri részen találjuk meg a kompresszort, mely a klímaberendezések esetében a leghangosabb zajforrás bár ez sem nevezhető hangosnak. Ennek a megoldásnak köszönhetően a szerkezet működése során felszabaduló hőből sem kerül semmi a beltérbe, így alapjában véve a felhasznált energia is kevesebb. A split klíma ezen tények fényében tehát csendes és takarékos megoldást jelent, kibővítve fontos esztétikai előnyökkel. Mivel a szerkezetnek csak egy része kerül a falakon belülre, így kevesebb helyet foglal, a kültéri egységet pedig akár el is rejthetjük, ami öregebb épületeknél igényelhet egy kis átalakítást. A split klíma további jelentős előnye, hogy szinte bárhová felszerelhető. A legnépszerűbb megoldás az oldalfalakat érinti, de mennyezeti vagy padlóra állítható készülékek is léteznek. A kazettás, avagy álmennyezeti klíma az épített álmennyezetbe illeszthető, így egyrészt nem is látszik, és plusz helyigénye sincs a szerkezetnek. Létezik még egyfajta légcsatornás megoldás is, melynek lényege, hogy a légtechnikai eszközök és a hűtőtestek légcsövekkel vannak összekapcsolva az álmennyezetbe illesztett befúvó és elszívó elemekkel. Ebben az esetben sincs plusz helyigénye a beépített klímának.

Multi split klíma:

Amennyiben nagyobb, esetleg egyidejűleg több kisebb helyiség hőmérsékletét szabályoznánk, a mono split egységek helyett - amelyeknél egy kültérre felszerelt egységhez egy beltéri egység kapcsolható - multi split kültéri egységek alkalmazása a megoldás. Ebben az esetben egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik, így nem kell annyi kültéri elhelyezését megoldanunk, ami lakások, házak, irodák esetében egyaránt fontos szempont. A beltéri egységek üzemelhetnek egyszerre, csinálhatják ugyanazt vagy lehetnek külön irányíthatók. Nem szükséges kompromisszumot kötnünk a kialakítás rugalmassága terén sem, mert ezek a klímák is elérhetők mennyezeti, oldalfali, padlóra állítható, kazettás és légcsatornás kivitelben is. Akár kombinálhatjuk is ezeket egy rendszeren belül, ha arra van igényünk. A split klíma elterjedésével a fejlesztés újra a középpontba került, a fogyasztói igények formálják a termékek használatát. A fókuszban az energiahatékonyság, valamint a légszűrés és a légterelés áll, ezeket követik a kényelmi funkciók. Említhetjük például az okos otthon koncepciójában a wi-fi irányítást, mikor a fix időzítések helyett, útközben is beállításokat eszközölhetünk, akár munkából hazafelé, a jelen idejű időjárási viszonyokat és igényeinket szem előtt tartva. Ehhez csupán egy mobil applikációra van szükség. Kényelmi szempontjainkat figyelembe véve, szükség van ezekre a készülékekre. Szeretünk olyan környezetet megteremteni magunknak, amely minden elvárásunknak megfelel.

Miért előnyös klímával fűteni?

Napjainkban elterjedt kérdés, hogy lehetséges-e energiahatékonyan fűteni egy klímával, és a válasz igen. Miért van tehát az, hogy Magyarországon olyan kevesen fűtenek klímával?

Ennek egyik oka az, hogy a legtöbben nem tudják, hogy a légkondicionálót fűtésre is lehet használni, akik pedig tudják, hogy a légkondicionálót fűtésre is lehet használni, azt állítják, hogy sok áramot fogyaszt. Tapasztalat szerint azonban egy átlagos hőszivattyús légkondicionálóval való fűtés körülbelül 20-40%-kal olcsóbb, mint egy modern gázkazánnal való fűtés.

Adódik a kérdés: hogyan lehet a kinti hidegebb levegőből az otthonunkat fűteni úgy, hogy a hőmérséklet-különbség akár 30-32°C is lehet a külső (-10°C) és az elérni kívánt benti (22°C) hőmérséklet között?

Egy hagyományos 3 kW-os olajradiátor 3 kW villamos energiát használ óránként, míg egy modern fűtő klíma 0,6-0,7 kW-ot használ és 3 kW hőt termel.


A fűtő klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami azt jelenti, hogy hőt von el a levegőből, és átadja azt egy másik térben található levegőnek. 

Egy kis fizika

  • A természetes hőátadás mindig a melegebb közeg (ilyen közeg a levegő, a víz, a gáz) felől a hidegebb felé áramlik, azaz a meleg közeg mindig hőt ad át a hidegebbnek, melegítve azt. Ez minden hőmérséklet-különbség esetén igaz: a jégkocka nemcsak a 30°C-os melegben fog elolvadni, hanem a 2°C-os téli hidegben is, csak sokkal lassabban.
  • Minden abszolút nulla foknál (-273 °C = 0 Kelvin) melegebb test belső energiával rendelkezik, amit képes leadni a nála hidegebb közegnek hő formájában. Ezekből a fizikai alapfeltevésekből jól láthatjuk, hogy a -10°C-os kinti hőmérsékletből a hőszivattyú képes energiát kinyerni, és ezzel meleget biztosítani az otthonunknak.
  • Térfogatváltozáskor a gázok hőt vonnak el vagy adnak le környezetüknek. Ha csökkentjük a gázok térfogatát (összenyomjuk őket) akkor a hőt adnak le (felmelegszenek), térfogatnövekedés estén pedig hőt vonnak el a környezetükből (lehűlnek).

A működés kulcsa, hogy a kültéri egység hűtőközege mindig a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten párolog el. Az optimális hőmérsékletkülönbség 5 Kelvin fok, ami azt jelenti, hogy a párolgás után a hűtőközeg 5 fokkal felmelegszik és túlmelegszik. Ennek következtében a hőszivattyú folyamatosan hőt vonhat el a környezetből. A kompresszor megemeli ennek a hőnek a nyomását és hőmérsékletét, mielőtt a belső egységbe szállítja, ahol eloszlik. A kompresszor elektromos motorral rendelkezik, amelynek hője hőnyereségként a rendszerbe kerül, ami a fogyasztás csökkenését eredményezi. Ennek eredményeképpen bármelyik hőszivattyús légkondicionáló inkább fűthet, mint hűthet.

Nem minden légkondicionáló használható folyamatos fűtésre!

Egy hagyományos hűtő-fűtő klímaberendezés fűtési teljesítménye 0 - -10°C fok alatt drasztikusan lecsökken, és nem képes megfelelő fűtési teljesítményt nyújtani. Ennek oka, hogy nem a kompresszor szerkezeti elemeihez lett tervezve, és a hőcserélők nem megfelelően lettek arányosítva. Egy mai modern inverteres klíma akkor is, ha a külső hőmérséklet -20-25 fok,  megbízhatóan tud fűteni.

Melyik jobb légkondicionálóval vagy gázzal fűteni?

Természetesen egy meglévő, korszerű, jól működő fűtési rendszer lecserélése fűtőklímára nem feltétlenül tartozik a gyorsan megtérülő beruházások közé. Ha azonban hűteni is kell a lakást vagy akár egy irodát, akkor már lehet, hogy költséghatékonyabb beruházni egy inverteres klímaberendezésbe, amely a hűtés mellett egyben jó fűtést is tud biztosítani. Személyes tapasztalataink alapján egy átlagos, hagyományos gázkazánnal fűtött családi ház költségeihez képest, akár 20-40%-os energiaköltséget is megtakaríthat az, aki a fűtési szezon jelentős részében légfűtéssel helyettesíti a hagyományos szigetelés mellett. 

Ha új épületet épít, felújít, akkor a hőszivattyús klíma is járható út lehet. A telepítés költsége akár kisebb is lehet, mint egy hagyományos fűtési rendszeré.. A fűtés mellett a klímaberendezés a hűtés problémáját is megoldja, és rendkívül költséghatékony, így akár rövid távon megtérülő befektetés is lehet.

Márkák
Írjon nekünk!