A korábbi években számtalan, az Enerway Kft. által kivitelezett beruházás bizonyította, hogy ez a jövő egyik útja a fűtés területén, mégis sok tévhit övezi ezeket az új megoldásokat. Ilyenek például a gáz nyújtotta biztonság, vagy a hőszivattyús rendszerek többnyire vélt korlátai bizonyos külső hőmérséklet alatt. Kijelenthetjük, ezek egyike sem igaz, mivel a gázkazánoknak egyrészt elektromos energiára is szükségük van, a hőszivattyúk pedig tökéletesen működnek extrém hideg körülmények között is. A feladatuk ellátásához elektromos fűtőpatronnal is rendelkeznek. Tény, hogy hatásfokuk romlik a hőmérséklet csökkenésével, de a mai modellek még egészen alacsony külső hőmérséklet esetén is kevesebb energiát fogyasztanak, mint a gázzal működő kazánok.
Hőszivattyú
Mi az a hőszivattyú?
A hőszivattyú az ingyenesen elérhető energiát hasznosítja, ami a természetben megtalálható. A hőszivattyú olyan berendezés – kalorikus gép –, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa, és leadja az ottani környezetnek. Használatának célja a hőenergiával való gazdálkodás, melynek során hűtési energiát fűtésben (pl. melegvíz-készítésben) fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Minden olyan fizikai elv alapján készülnek hőszivattyúk, melyeket a hűtőgépeknél is használnak. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de léteznek abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk energiamérlegüket tekintve fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek, „erő-hő gépeknek” is felfoghatók.
Ez a fűtési és melegvíz-készítési módszer hatékony, környezettudatos, és nem utolsósorban gazdaságos is. Magyarországon napjainkban még a fa és a földgáz az első számú fűtőanyag, azonban az emberek által egyre szélesebb körben ismert a hőszivattyúkban rejlő lehetőség. A hőszivattyúk eladása ugyan dinamikusan növekszik hazánkban, ami a váltást többnyire megnehezíti, az az anyagi oldal. A meglévő fűtésrendszer hőszivattyúra cserélése ugyanis komolyabb beruházást igényel.
Mivel azonban hazánkban is egyre népszerűbbé válik a környezettudatos gondolkodás, egyre több hőszivattyú beépítésére kapunk felkérést, hiszen egyértelmű, hogy az egyszeri beruházás a későbbiekben meghozza a gyümölcsét, mind anyagi, mind környezeti síkon.
Milyen hőszivattyúk léteznek?
LEVEGŐ - LEVEGŐ HŐSZIVATTYÚ:
A legelterjetebb típus, mindenki találkozik vele. Tulajdonképpen a minden háztartásban megtalálható hűtőszekrény is egy ilyen hőszivattyú.
A külső levegőből nyert hőtartalmat a kalorikus körben lévő közeggel szállítják a beltéri egységhez, ahol ezt a hőtartalmat átadja a beltér levegőjének. A köznyelvben klímának nevezett készülékek, levegő-levegő hőszivattyuk. Ezen készülékeket használhatjuk hűtésre és manapság egyre gyakrabban fűtésre is, a kalorikus kör megfordításával. A manapság kapható inverteres kompresszorral szerelt levegő-levegő hőszivattyúk (klímák) mindegyike alkalmas fűtésre és hűtésre is.
A fűtésre specifikált hőszivattyúk akár -20°C - -30°C-os tartományban is tudnak jó hatásfokkal fűteni.
LEVEGŐ - VÍZ HŐSZIVATTYÚ:
A hőszivattyúk ezen csoportja – ahogyan az a nevéből is kiderül – a külső levegőből von el hőt, amivel azt a vizet melegít fel, ami a fűtőtestekben kering. Felépítését és telepítését tekintve ez hasonlít leginkább a hagyományos kazános fűtéshez és ezért a legkedveltebb hőszivattyú típus.
A javasolt levegő-víz hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatban tudni kell, hogy jelentős energia megtakarítást eredményez használatuk, a legfejlettebb gázkazán-központú rendszerekhez képest is. Az általunk javasolt gyártmányok hivatalos műszaki adatai is jócskán alátámasztják a megtakarítás mértékét, itt most a Panasonic által 2013-ban igazolt értékeket mutatjuk be (azóta tovább javult a továbbfejlesztett modellek hatásfoka): A fűtési megtakarítás, mint energia-költség megtakarítás, egy magas hatásfokú kondenzációs gázkazán energiafogyasztásához képest értendő, figyelembe véve a gázszolgáltatók és az áramszolgáltatók mai átlagos szolgáltatói árait. -20C fokos külső hőmérséklet esetén: 7%-al jobb hatásfok -5C foknál: 25%-al jobb hatásfok +7C fok felett: 40-50%-al jobb hatásfok
TALAJHŐ-VÍZ HŐSZIVATTYÚ
Új építésű házak esetén a talajkollektoros rendszer javasolt. Ebben az esetben nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor. Segítségével négyzetméterenként 20-30 Wattnyi energiát nyerhetünk, ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától és az esetleges talajvíztől. Lehet közvetlen elpárologtatású, illetve közvetítőközeges, attól függően, hogy a szondában közvetlenül a hűtőközeg áramlik, vagy fagyálló folyadék adja át közvetetten hőjét a hűtőközegnek.
A talajszondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 60-200 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe leginkább függőlegesen. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. 200 méteres mélység esetén kb. 17 °C-os a Föld. Ez szintén lehet közvetlen elpárologtatású, illetve közvetítőközeges, attól függően, hogy a szondában közvetlenül a hűtőközeg áramlik, vagy fagyálló folyadék adja át közvetetten a hűtőközegnek. Mélyebb szondák esetén, (nagyságrendileg 1000-2000 méter) már nem a talajrétegekben eltárolt napenergia kerül közvetetten hasznosításra, hanem elsősorban a geotermikus energia. A Föld középpontjában lejátszódó reakciók hője a felszín felé áramlik, ezért minél mélyebb a fúrt kút, annál nagyobb a kúttalp körüli réteg hőmérséklete. Ez a hőmérséklet a geotermikus gradienstől függ (egy kilométerrel mélyebben mennyivel melegebb a földkéreg). Ez hazánkban 60°C/km körüli érték, szemben a 30°C/km-es európai átlaggal. A hőszivattyú energiájának felhasználása (az energia kinyerésének módjától függetlenül) többnyire padlófűtésben játszik szerepet, de létezik oldalfali és mennyezeti megoldás is.
