Módosították a nagy lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázat szabályrendszerét!
Március 4-én teljesen átírták a lakossági napenergia- és fűtéskorszerűsítésre kiírt nagy uniós pályázat szabályait, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium erről nem tájékoztatott senkit, holott aznap kiadtak egy tájékoztatót 3 másik témakörben, és a keddi kommunikációból is kimaradt az igazán fontos módosítás.
Ez pedig az, hogy a többletpontok rendszerét teljesen kidobták az ablakon, tehát visszakerültünk azokhoz a feltételekhez, amelyekkel tavaly nyáron tervezték a pályázatot. Bár ez nagyon jó hír sok pályázónak, ez azt is jelenti, hogy sokan, akik az új feltételek mellett könnyen nyerhettek volna, vélhetően lemaradtak volna. Nekik ugyanis a korábban tervezett három további forduló helyett csak egy esélyük lesz idén ősszel.
A tavaly nyáron nyilvános konzultációra bocsátott változathoz képest az egyik legfontosabb változás az volt, hogy november végén, néhány héttel a decemberi nyitást megelőzően (szintén különösebb nyilvánosság nélkül) bevezettek egy pluszpontrendszert, hogy azok, akiknek a felújítandó ingatlanban 18 év alatti gyermekük van, vagy akik hátrányos helyzetű területen terveznek beruházni, pluszpontokat kaphassanak. Ez egy újabb módja volt annak, hogy a pályázat célzottan a nagyobb szükséget szenvedő családok kapják meg a 100%-os támogatást nyújtó pénzt. Eközben a többletpontok rendszere elbizonytalaníthatta a tehetősebb területen élő, kevés gyermeket nevelő/gyermektelen embereket, hogy van-e értelme bonyolult pályázatot benyújtani, ha az alacsony pontszámok miatt amúgy is kevés esélyük van a nyerésre.
Most azonban, ismét különösebb hírverés nélkül, március 4-én a hivatalos honlapon megjelent a pályázat teljesen átírt változata (a korábbi 69 oldalas pályázati felhívás 63 oldalra csökkent, a 24 tartalmi értékelési kritérium hirtelen 5-re rövidült! de a főbb változásokról nincs részletes összefoglaló), majd március 7-én az is homályosan megjelent, hogy "A támogatásról szóló döntések a jogosultsági feltételek teljesítése, és nem az elért pontszámok alapján születnek". Majd másnap az ITM is kiadott egy közleményt, amelyből teljesen kimaradt, hogy a pontozási rendszert megszüntették. Csupán annyit közölt, hogy "mivel a pályázati felhívás a vártnál népszerűbb volt, a kormány megemelte a költségvetés első részletét, hogy minden jogosult pályázó támogatásban részesülhessen". Kiemelték azt is, hogy 6-8 hónappal több idő áll majd rendelkezésre a fejlesztésekre, és hogy a szállítók előlegfizetési rendszerének pozitív változásai is életbe léptek.
A pályázati felhívás felülvizsgált változatában már csak öt értékelési kritériumnak kell megfelelni, és mivel a pontozási rendszert eltörölték, a döntéshozatali folyamat is megváltozott: "a pályázatokat a feldolgozás sorrendjében ítélik oda, amíg a források ki nem merülnek". A korábbi változatban minden lezárt beadási fordulót követő 30 napon belül ígértek döntést, most nincs konkrét kötelezettségvállalás, várhatóan a következő hetekben egy sor támogatási/elutasítási döntés születik, és "az érintett pályázókat elektronikus úton, a pályázati rendszeren keresztül értesítik".
Mivel tehát a vártnál jóval többen jelentkeztek (azt, hogy a csak napelemes és a komplex programra mely régiókban hányan jelentkeztek, az ITM február elején nem közölte a Portfólióval belső bontásban), tartalmuk és minőségük ismeretében
A KIÍRÓ ÚGY DÖNTÖTT, HOGY MINDAZOK NYERNEK, AKIK MEGFELELNEK A MOST JELENTŐSEN ÁTÍRT FELTÉTELEKNEK, VAGYIS AKIK ALKALMASNAK TEKINTHETŐK.
Éppen ezért a most módosított pályázati kiírás szerint már nem három további pályázati forduló lesz, hanem csak egy, idén szeptember-októberben. A korábbi tervek szerint a 201 milliárd forintból az első két fordulóban összesen 141 milliárd forintot ítéltek volna oda, de most már mind a 201 milliárdot az első két fordulóban ítélik oda. Ugyanakkor érdekes módon a potenciális nyertesek számát a korábbi 34920-ról 45000 körülire emelték, és csak a napelemeknél (legalább 23 320 helyett legalább 28360), illetve a komplex felújításnál (legalább 11600 helyett legalább 16640) megemelték a sikeres pályázók elméleti felső határát.
Aki mindezen pályázati akadályok után még bele akar ugrani a folyamatba, és a fennmaradó pályázati keretre (még nem tudni, melyik megyében mennyi maradt) pályázni akar, annak szeptember-októberben lesz erre még egyszer utoljára lehetősége:
A fentiek után az alábbi gyors kommentárt küldte szerkesztőségünknek Szebeni Dávid, az Emrawell Group stratégiai igazgatója:
"A benyújtott pályázatok szabályainak utólagos átírása jelentősen rontja a fejlesztéspolitika és a pályázati rendszer hitelességét. Ha ez a gyakorlat és esetlegesség általánossá válik, az felveti a kérdést, hogy miért is kellene bármely pályázónak komolyan vennie a pályázati kiírásokat és a megfelelő pályázatírási előkészítést.
Ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy a boldog-boldogtalan pályázók mindenre beadják a pályázatukat abban a reményben, hogy a szabályok utólag a javukra változnak. A felesleges szerencsejáték-pályázatok dömpingje nem lehet célja az amúgy is túlterhelt és túlterhelt intézményrendszernek.
A lakossági energetikai pályázatok esetében a már a beadás előtt többször módosított szabályok tavaly végre abba az irányba mutattak, hogy csak a többgyermekes pályázóknak lesz reális esélyük a nyerésre. Ennek következtében számos olyan nyugdíjas, aki szerény anyagi lehetőségei és a háza állapota miatt részesült volna támogatásban, nem pályázott."
