Hogyan befolyásolja a hőszivattyú, a gázfűtés és az elektromos fűtés az ingatlanárakat?
Az aktuálisan elérhető ingatlanok többségében gázfűtési megoldásokkal találkozhatunk, legyen szó cirkóról, konvektorokról vagy Héra fűtésről. Ennek aránya sokkal magasabb, mint más fűtési módszereké.
Az elmúlt hónapok során nyomon követtük ezeket az adatokat és azt tapasztaltuk, hogy a változás lassan, de biztosan az elektromos és a hőszivattyús megoldások felé mutat, bár ez a változás nagyon finom és még cseppet sem dinamikus.
A tendencia, hogy az emberek igyekeznek a gáztól függetlenedni és energiatakarékosabb megoldásokat beépíteni, nyilvánvalóan kapcsolatban áll az energia ipar fejlődésével az elmúlt időkben. A hőszivattyús rendszerek kirívóan magas négyzetméterárakat produkálnak. Nem meglepő, hiszen ezek a rendszerek a legbonyolultabbak és legköltségesebbek. A skála másik végén a távfűtéses ingatlanokat találjuk, melyek árazása elmarad az előbb említettektől. A cirkós és nem cirkós rendszerek közötti különbség is szembeötlő mind az ország egészében, mind Budapest esetében. A főváros adatok sokkal intenzívebbek; a gáz-cirkós rendszerek négyzetméterára eléri a 1 millió forintot, a konvektoros (863 ezer forint) és a Héra fűtéses (844 ezer forint) ingatlanok is igen költségeseknek bizonyulnak. A különböző fűtési megoldásokhoz természetesen eltérő lakásméretek is társulnak. Országos szinten a távfűtéses lakások a legkisebbek, átlagosan 55 négyzetméterrel, a gázcirkós ingatlanok dominálnak nagyságban, jellemzően a családi házakkal, ahol az átlagméret 138 négyzetméter.
A hőszivattyús rendszerrel ellátott ingatlanoknál találkozhatunk a legmagasabb árakkal, hiszen itt az átlagos négyzetméterár országosan megközelítőleg 1,2 millió forint. A skála másik szélén a távfűtéses lakások vannak, ahol átlagosan 620 ezer forintot kérnek el a négyzetméterenként. Budapesten is hasonlóan arányosak az árak, habár itt a hőszivattyús rendszerek árai nem érik el a távfűtésesek kétszeresét, amiből levonható a következtetés, hogy a fővárosi ingatlanok általában rettentően költségesek, még a technikailag nem éppen a legkifogástalanabb állapotban lévők is.
Felvetődik a kérdés, hogy ha egy felújításra váró ingatlant szeretnénk megszerezni, vajon megéri-e beruházni a hőszivattyús rendszer magas költségeibe? A válasz természetesen összetett, mivel több tényezőtől függ, például hogy milyen állapotban van a lakás, van-e hőszigetelés, és számít-e a jövőbeli rezsiköltség vagy csak felújítás és eladás a cél. Ezért, erre a bonyolult kérdésre nincsen egyszerű válasz, azonban az adatok azt sugallják, hogy ha befektetési céllal vásárolnánk ingatlant és képesek lennénk az ingatlant négyzetméterenként 4-500 ezer forintból teljes körűen felújítani, akkor potenciálisan nyereséges lehet a vállalkozás.
Az ingatlanárakat számos tényező befolyásolja, így a fűtési rendszer csak egy a sok összetevő közül. Az energiatakarékos rendszerek, mint például a hőszivattyúk, ugyan magasabb költségekkel járhatnak, de hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhetnek az energiafogyasztás csökkenése révén.
Az energiapiaci trendek és az emberek egyre növekvő környezettudatossága továbbra is hatással lesznek a fűtési rendszerek iránti preferenciákra és ezáltal az ingatlanárakra. A fenntarthatóság és az energiatakarékosság egyre fontosabbá válik az emberek számára, és ez befolyásolhatja az ingatlanpiaci döntéseiket.
Gázfűtéses rendszerek esetében is léteznek korszerűsítési lehetőségek, amelyekkel csökkenthető a fogyasztás és javítható az energiahatékonyság. Azok, akik nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben elköteleződni az alternatív fűtési rendszerek mellett, talán érdemes megfontolniuk a gázfűtési rendszerük modernizálását.
Végül, de nem utolsósorban, fontos megemlíteni, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, és új, innovatív megoldások kerülnek elő, amelyek potenciálisan forradalmasíthatják a fűtési piacot és az ingatlanpiacot egyaránt. Ennek fényében célszerű tájékozottnak maradni, és figyelemmel kísérni a piaci trendeket és lehetőségeket.
