Hírek

Fűtési alternatívák arra az esetre, ha nem jönne több gáz Oroszországból

Számos probléma merülne fel, ha nem jönne többé a gáz, de a háztartásoknak van néhány opciójuk a probléma orvosolására. Az orosz gázszállítások hirtelen leállása beláthatatlan következményekkel járhat - véli Szeman Róbert építőmérnök, a Víz, gáz, fűtés című folyóirat főszerkesztője, akit azután kerestek meg, hogy a Gazprom a rubelfizetés elmaradása miatt felfüggesztette a gázszállításokat Bulgáriába és Lengyelországba. Bár Magyarország az elvárásoknak megfelelően továbbra is fizet az orosz gázért, és a kormány sem számít hasonló lépésre, és belátható időn belül amúgy is lehetetlennek tartja az orosz energiafüggőség megszakítását, a szakértő kijelentése jogos, mert nincs alternatív gázellátás.

Magyarország gázkészletei jelenleg európai összehasonlításban is rendkívül alacsonyak. A kereskedelmi tárolóink május 1-jén mindössze 9,29 százalékos töltöttségűek voltak, a szőregi stratégiai tartalék több mint egyharmadát pedig ezen a télen mindenféle ellátási zavar nélkül használtuk fel. Az összesített készletezési arány a tárolókapacitás 20 százaléka körül van. Mennyiséget tekintve mintegy 1,3 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban, miközben évente 9 milliárd köbmétert fogyasztunk. Ha tehát az oroszok elzárják a gázcsapot, nem sok időnk lesz arra, hogy átálljunk valamilyen alternatív megoldásra a fűtés, a főzés és a meleg víz előállítása érdekében.

Ráadásul ha nincs gáz, akkor jó eséllyel nem lesz áram sem - mondta Szemán Róbert. A kézenfekvő megoldásnak az tűnik, hogy ha nincs gáz, akkor váltsunk valamilyen elektromos megoldásra, vegyük elő a villanyradiátort, a rezsót, ha nincs gáz, vegyük meg, dugjuk be a konnektorba, és probléma megoldva. Ha azonban mindenki ezt teszi, akkor az áramfogyasztás olyan mértékben megugorhat, hogy nagy valószínűséggel összeomlik az áramellátás, mert a transzformátorhálózat és a kábelrendszer valószínűleg nem tudna megbirkózni a terheléssel. Ha pedig nincs áram, nemcsak fűtés nem lesz, de semmi más, amihez konnektor kell, nem fog működni.

Ebből a szempontból tehát önbecsapás azt gondolni, hogy ha most veszünk néhány radiátort, vagy beszerelünk egy elektromos fűtési rendszert, akkor megmenekülünk, ha nem lesz gáz.

Azonnali megoldásként a családi házakban a szilárd tüzelésű fűtés jöhet szóba, ha van kémény: kályha is beszerelhető, szén- vagy fatüzelésű. A szilárd tüzelésű kazán azonban csak akkor működhet, ha régi típusú, gravitációs tüzelésű kazánról van szó. Szükség van egy keringető szivattyúra is, mivel a működtetéséhez áramra van szükség - bár egy szünetmentes áramforrással áthidalható az átmeneti áramkimaradás. Ha a környezetet is szeretné védeni, választhat automata pelletkályhát.

Kisebb, 10-15 lakásból álló, központi vagy egyedi gázkazánnal rendelkező társasházak esetében a lakásonkénti elektromos fűtés is szóba jöhet - persze megvan az esélye annak, hogy ha mindenki elektromos fűtésre vált, a vezetékek és az utcai transzformátorok nem bírják majd el, így nem lesz áram, és így fűtés sem. Ha van kémény, akkor szilárd tüzelésű kályha is csatlakoztatható.

A távfűtéses otthonok jellemzően gázturbinás erőművekből kapják a hőt - ezek a családok lehetnek a legnehezebb helyzetben gázszünet esetén. Ha elektromos fűtésre váltanak, a rendszer nem bírja el, és nincs kéményük. Egy kályhacső áll ki a falból, ha van kályhájuk és tüzelőanyaguk, mert jelenleg nem vagyunk felkészülve arra, hogy mindenkit szilárd tüzelőanyaggal fűtsünk.

Megnéztük azt is, mit tehetsz, ha a fentiekre gondolva úgy döntesz, hogy gázfüggetlen leszel. Aki családi házban lakik, az könnyebb helyzetben van - mondja a szakértő. A gázfűtés kiváltásához vagy új ház építéséhez a hőszivattyúkat ajánlja. Ez nem olcsó beruházás - egy közepes teljesítményű léghőszivattyú, amely a leggyakoribb a családi házakban, 2,5-3 millió forintba kerülhet, egy komplett rendszer pedig 3-4 millió forint körüli összegbe. Tapasztalatai szerint sokan gondolkodnak most ezen. A hőszívattyúk -20, -25 fokig is megbízhatóan működnek. Azonban a régi radiátoros rendszerre leginkább a klíma beépítése javasolt.

Az energiatakarékos családi házakhoz jó megoldás a hőszivattyú - különösen napelemmel kombinálva, ami szintén 2 millió forint körüli beruházás. 

Számos elektronikus fűtési megoldás is elérhető az interneten, például infravörös panelek vagy elektromos kazánok. A szakértő szerint ezek egy-egy helyre megoldást jelenthetnek, de nem az egész országra, mert például a hőszivattyúkhoz képest nagyon alacsony a hatékonyságuk. Feltételezve, hogy lesz áram, szerinte a hűtő-fűtő klímaberendezések is megfontolandóak - ezek mínusz 25-30 Celsius-fokig megoldást jelentenek. Fontos, hogy egy hőszivattyú vagy hőszivattyús légkondicionáló sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy infrapanel vagy egy villanybojler. Utóbbit a szakemberek a hálózat túlzott terhelése miatt tiltanák. Ha csak a beruházási költségeket nézzük, akkor egy hűtő-fűtő klíma lehet a legolcsóbb megoldás, ezt követi az elektromos kazán, majd a hőszivattyú. A nem megújuló elektromos megoldásokkal (infrapanel, fűtőkábel, villanybojler) is számolhatunk, amelyek drágábbak lesznek a gázfűtésnél, míg a megújulók (hőszivattyú, hőszivattyús klíma) olcsóbbak lehetnek. Szerinte az akkumulátoros napelemek és a hőszivattyús klímaberendezéseké a jövő, és fontosnak tartja, hogy minél többen tudjunk megújuló energiát termelni és használni.

Ha valaki gázról akar váltani, mindig kérje ki egy energetikai vagy épületgépészeti szakember tanácsát, mielőtt döntést hoz vagy bármit megvásárol. Minden ingatlan más és más, így az alternatív fűtési mód, amely ideális lehet, eltérő lesz.

Márkák
Írjon nekünk!