Hírek

5 +1 klíma ami alkalmas fűtésre

Az ősz beköszöntével megszaporodik a fűtésre alkalmas klímák utáni kereslet. Ez nem csoda, hiszen a klímaberendezések alkalmazása fűtés idényben jelentős megtakarítást tud eredményezni a felhasználó számára. A klímás fűtés az egyik leghatékonyabb megoldás, és egyszerre két legyet ütünk egy csapásra a fűtés mellé meg van oldva a hűtés is.
Sajnos a hatalmas kínálatból nagyon nehéz kiválasztani a megfelelőt és sok a buktató is. Aki klímás fűtést szeretne, az konzultáljon szakemberrel.
A könnyebb eligazodás érdekében, összegyűjtöttük a 10+1 legjobb klímatípust, ami alkalmas fűtésre.

A fűtős klíma, avagy levegő-levegő hőszivattyú

A klímaberendezések más néven levegő-levegő hőszivattyúk, mára szinte kivétel nélkül hőszivattyús kivitelben készülnek, ami azt jelenti, hogy lehet vele fűteni. A legtöbb ilyen berendezés mivel inverteres, vagyis fokozatmentes teljesítményszabályzással van ellátva akár -15 -30 fokig képes a külső levegőből hőt felvenni.
Hogy mennyi hőenergiát tud a készülék hasznosítani a kinti hideg levegőből az igen csak fontos kérdés. Minél kifinomultabb egy készülék annál kevesebb elektromos energiát használ és több hőt képes a levegőből felvenni és leadni fűtés formájában.
A fűtős klímákat három fő csoportba sorolhatjuk, de ezekben azért vannak átfedések:
 
  1. Fűtésre alkalmas klíma -10 fokos külső hőmérsékletig használható temperáló fűtésre, meglévő fűtés mellé kiegészítésre, vagy átmeneti időben alkalmazható nem folyamatos üzemben
  2. Fűtésre ajánlott klíma -15 -20 fokos külső hőmérsékletig használható temperáló fűtésre meglévő fűtés mellé kiegészítésre vagy önálló fűtésre is alkalmas, de alacsony környezeti hőmérsékleten nem túl gazdaságosan üzemel
  3. Fűtésre optimalizált klíma -20 -35 fokos külső hőmérséklet mellet is gazdaságosan üzemeltethető, önálló fűtésre is alkalmas nincs szükség kiegészítő fűtésre, állandó üzemre lett tervezve
A fűtő klíma működése

A fűtő klíma alap felépítésében nem tér el a csak hűtő változatoktól (ilyen már szinte nem is kapható) A hőszivattyús kivitel kültéri egysége fel van szerelve egy váltó szeleppel, ami a hűtőközeg irányát változtatja.
Hűtési funkcióban a klíma bent hűt kint pedig fűt. Télen a váltószelep megfordítja az irányt és bent fűt kint pedig hűt. A kint elpárolgó hűtőközeg mindig alacsonyabb hőmérsékleten párolog el, mint a környezeti hő ezért tudja annak energiáját felvenni. Ezt a hőmennyiséget a készülék kompresszora, nagyobb nyomásra és ezáltal, nagyobb energia szintre emeli, ezt a hőt szivattyúzza a beltéri egységbe, amit ott aztán lead meleg levegő formájában.

Fűtő klíma COP érték

A fűtős klíma az egész folyamathoz elektromos áramot használ, amit aztán átalakít hővé. A rendszer előnye az egyéb elektromos és hagyományos fűtésekhez képest, hogy a felvett villamos energiából egy fűtős klíma akár 3x több hőenergiát állít elő. Fűtésre optimalizált klímák esetén akár 6 x annyi fűtési energia is nyerhető. Vagyis 1 kw felvett villamos áramból 6 kW fűtési energia nyerhető. Ezt az értéket nevezik COP értéknek, vagyis ez minél nagyobb annál hatékonyabb a hőszivattyús klíma.
Nézzük meg mit is jelent az, hogy fűtőklíma, fűtésre optimalizált klíma?
A fent leírtak alapján feltételezhetjük, hogy akkor ezek szerint minden hőszivattyús klíma alkalmas fűtésre. Ami így is van, csak egy apró dolgot ne felejtsünk szem elől ezek a berendezések nem alkalmasak állandó fűtésre, kivéve azok melyeket erre terveztek. Ez olyan mintha egy Trabanttal szeretnénk indulni a Forma 1-en, hiába tuningoljuk fel a gépet, a versenyt az első körben elveszti.
A legtöbb fűtős klíma, csak kicsit fel van tuningolva, hogy jobban bírja a hideget, de ettől még nem alkalmas állandó fűtésre, mert NEM erre lett tervezve. Ezek a berendezések arra hivatottak, hogy néha egy-egy órára bekapcsoljuk, és egy kicsit rásegítsünk a fűtésre. Vagy átmeneti időben, ha kicsit hidegebb van, gyorsan be lehet vele fűteni.

Mi a különbség a fűtő klíma és a fűtésre optimalizált klíma között?

A fűtésre optimalizált klíma, fűtésre lett tervezve, ami nem azt jelenti, hogy hűteni nem lehet vele, sőt hűtésben is hatékonyabb, mint egyszerűbb társaik. A műszaki megoldásokba nem szeretnék bele merülni, néhányat megemlítek, de egy fűtésre optimalizált klíma sok olyan kiegészítőt tartalmaz, amit a sima fűtős készülékek nem.
Fűtésre optimalizál klímák főbb jellemzői, de ezek gyártónként jelentősen eltérhetnek:

  • nagyobb kültéri egység ezáltal nagyobb hőcserélő és ventilátor
  • nagyobb beltéri egység ezáltal nagyobb hőcserélő és ventilátor
  • strapabíróbb erősebb kompresszor
  • kompresszor gőzbefecskendezés
  • osztott kültéri hőcserélő, amit külön le tud olvasztani
  • hőtárolós rendszer, amit szintén a leolvasztásnál alkalmaz
  • speciális kültéri fagymentesítési megoldások, egyedi szoftverek
  • kültéri egység kompresszor karterfűtés
  • kültéri egység csepptálca fűtés
A karter és a csepptálca fűtést hagytam direkt, utoljára mert ez a két alkatrész a legolcsóbb. A fűtésre nem igazán jó készülékeket a gyártók ezekkel szokták feltuningolni, hogy jobban bírják a hideget és a leolvasztást. A fűtésre kifejezetten ajánlott klímákban alapesetben ezek nincsenek is beépítve, de bizonyos esetekben szükség lehet a kondenzvíz elvezetés miatt.

A gyilkos páratartalom

A hőszivattyús berendezések egyik legnagyobb ellensége nem elsősorban az alacsony hőmérséklet, hanem a magas páratartalom. A nullához közeli plusz-mínusz 3-5 fokos tartományban a levegő páratartalma viszonylag magas. Főleg ha ez esetleg ködszitálással párosul, akkor rengeteg pára fagy a kültéri egység hőcserélőre, ami nagyon káros hatásokkal járhat.
Ha a jég, nagyon elvastagszik, akkor megszűnik a légáramlás, rossz esetben akár mechanikai sérülést is szenvedhet a készülék. A fűtős klímák ennek a jégmentesítéséről gondoskodnak, de hogy milyen hatékonysággal az nem mindegy.
Száraz hideg -10 C°-os időben jobban tud dolgozni egy hőszivattyú, mint +2 fokos nagyon párás körülmények között, mert kisebb energiát kell befektetni a készülék leolvasztására. Az olcsóbb gyenge minőségű készülékek a jeget csak nagy energiafelhasználás árán tudják eltávolítani magukról. Állandóan leolvasztási ciklusra kapcsolnak, ez idő alatt gyakorlatilag nincs fűtés a lakásba és rengeteg energiát emészt fel a rendszer.

Fűtő klíma ára

Mivel számtalan készülék kapható a kereskedelemben és ezek mind műszaki mind pedig esztétikai megjelenésben erősen különböznek ezért az árak is igen csak széles skálán mozognak. Az egyszerű hőszivattyús klímák akár már 100-150 ezer Forinttól kaphatóak a fűtésre ajánlott készülékek belépő kategóriája 200.000.- Ft-tól indul, míg a fűtésre optimalizált klímák 300.000.- Ft-tól 1.000.000.- Ft-ig is, elmehetnek egységenként.
Sokan csak azt hiszik még a klímát értékesítő és szerelő vállalkozások között is, hogy az ilyen magas áru készülékeknél csak a márkát kell megfizetni. De aki veszi a fáradságot és össze tudja hasonlítani a paramétereket főként a felvett és leadott teljesítményt és esetleg már tapasztalta is egyes gyártmányok közötti óriási szakadékot, az nem csodálkozik a magas áron.

Klíma fűtésre, hová milyet érdemes?

Mivel nincs két egyforma épület és a felhasználók igénye is más és más ezért, hogy milyen készüléket érdemes választani laikusként igen nehéz meghatározni. Ha valaki fűtésre szeretne, klímát az mindenképpen konzultáljon olyan szakemberrel, aki valódi tanácsot tud adni nem pedig csak a készüléket, akarja rásózni valakire. Mivel rengeteg körülményt kell figyelembe venni ezért nem szabad elhamarkodott döntést hozni.
Hogy segítsük a megrendelőink döntését és alapvető tájékoztatást tudjunk adni, ezért a fent említett csak pontokban érintett tájékoztató mellé, összegyűjtöttük a 10+1 legjobb fűtős klímát, amit érdemes megfontolni 2020-2021-es fűtési szezonban.
A megadott készülékek mindegyike 3,5 kW-os névleges fűtési teljesítménnyel rendelkezik a könnyebb összehasonlítás végett, így jó látszik az óriási különbség.
Őszintén szólva mikor elkezdtem a cikk írását azt gondoltam, hogy gyorsan fogok vele végezni. Sajnos ez nem így alakult, ember legyen a talpán, aki nem hozzá értőként ezeken az adatokon ki tud igazodni.
Sajnos sok gyártónál hiányosak az adatok és nem minden esetben lehet összehasonlítani minden paramétert, úgy kell vadászni az adatokat. A Panasonic és az LG esetén korrekt a katalógus minden benne van a Kínai és egyes Japán gyártók esetén van azért hova fejlődni ezen a téren.
Márkák
Írjon nekünk!