30 év múlva London lehet a következő Barcelona, míg Stockholm az új Budapest
Az éghajlatváltozás tagadhatatlan valóság, amelynek hatalmas következményei vannak bolygónkra nézve. Ha 2050-re tekintünk előre, a tudósok jelentős változásokat jósolnak a világ nagyvárosainak klímájában. Egy, a PloS One tudományos folyóiratban megjelent svájci kutatócsoport által végzett tanulmány rávilágított a világ 520 legnagyobb városának potenciális klímaváltozásaira. Az eredmények olyan jövőt festenek le, ahol például London hasonlíthat a mai Barcelonára, Stockholm lehet az új Budapest, Madrid tükörképe lehet Teheránnak, Moszkva emlékeztethet Szófiára, és Seattle átalakulhat az új San Franciscóvá.
Az elemzés szerint, még optimista klímajelentések alapján is, nagyon valószínű, hogy a jövő városainak 77%-a megtapasztalja a klímaváltozásokat. Ezen városok 22%-nak teljesen új és egyedi klímaviszonyokat jósolnak. Egy ilyen példa Abu-Dzabi, ahol a nyári hónapok már most elviselhetetlenül forrók.
Általánosságban a kutatás azt sugallja, hogy minden város klímája folyamatosan melegedni fog, fokozatosan közeledve a szubtrópusi klímához. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha az északi féltekén lévő városok nagyjából 1000 kilométerrel délre költöznének. Eközben a már most trópusi klímával rendelkező városokat is sivatagosodás fenyegeti.
Nézzük meg közelebbről, mit jelenthetnek ezek a változások néhány konkrét város példájával. Madrid klímajellemzői megegyezhetnek Marrákesével, ami Marokkó Atlasz-hegységének lábánál fekszik. Ez azt jelentené, hogy az átlaghőmérséklet már júniusban meghaladhatja a 30 Celsius-fokot, a csúcsnyári hőség pedig júliusban és augusztusban átlagosan 36,5 Celsius-fokra emelkedhet. Bécsben akár 7,6 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedést is tapasztalhatnak 2050-re, ami Észak-Macedónia fővárosának, Szkopjénak klímájára emlékeztethet. Berlinben és Párizsban a hőmérséklet több mint 6 Celsius-fokkal emelkedhet, hasonlíthatni fog Ausztrália fővárosára, Canberrára vagy Törökországban Isztambulra.
London, melyet szürke és esős időjárás jellemez, búcsút inthet jelenlegi klímájának, és átveheti Barcelona mediterrán jellegű nyarait. Ráadásul, az Egyesült Királyság fővárosának fel kell készülnie az extrém aszályos időszakokra. Barcelonát 2008-ban sújtotta komoly aszály, ami 23 millió liter ivóvíz 22 millió euróért történő importálásához vezetett. Azóta a katalán főváros klímabarát kezdeményezéseket indított a város zöldítésére és hűtésére. Londonban már elismerték az aszályok lehetőségét a város környezeti stratégiájában. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint 25 éven belül London és Kelet-London vízhiánnyal szembesülhet, ami naponta 330 millió fontos veszteséget okozhat a brit gazdaságnak.
Kutatásukhoz a tudósok azokat a városokat vették figyelembe, melyeknek lakossága meghaladja az egymilliót. Az adott városok jelenlegi klímáját 19 bioklimatikus változó alapján értékelték. Számításaikat az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által kifejlesztett négy éghajlatváltozási forgatókönyv egyikére, a Koncentráció-Pálya (RCP) 4.5-re alapozták.
Az RCP 4.5 forgatókönyv alapján, ami a üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2040 körüli csúcsát feltételezi, a század végére a globális felmelegedés majdnem három Celsius-fokra tehető. A legpesszimistább forgatókönyv, az RCP 8.5 esetén, amely a magas kibocsátások folytatódását jósolja, a városok átlaghőmérséklete 4,4 Celsius-fokkal emelkedhet, ami bizonyos területeket lakhatatlanná tehet. Azonban a mérsékeltebb RCP 4.5 forgatókönyv csak 1,9 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedést jósol.
Ahogy a jövőbe tekintünk, az éghajlatváltozás hatása a városokra egyre nyilvánvalóbbá válik. A 2050-re előrejelzett klímaváltozások a nagyvárosokban olyan világot festenek le, ahol az ismert tájak átalakulnak, és új kihívások merülnek fel. Londontól Madridig, Berlintől Bécsig a városoknak alkalmazkodniuk kell a változó klímához, és fenntartható stratégiákat kell kidolgozniuk a potenciális kockázatok enyhítése érdekében. Létfontosságú, hogy a politikai döntéshozók, városi tervezők és polgárok együttműködjenek a klímatudatos és ellenálló városok létrehozásában.
